Az Őrség

Elhelyezkedés, történelem

A Vas megye délnyugati sarkában, az osztrák, szlovén és magyar országhatár találkozásánál található egyedülálló arculattal rendelkező dombvidék nevét onnan kapta, hogy a honfoglalás ideje óta a határőrvidék szerepét töltötte be. Eőrségi tartomány néven a 15. századtól említik.

A honfoglalás idején őrállókat telepítettek a vidékre, akik saját költségükön, saját fegyverükkel védték a nyugati határt és az ún. gyepűt, a határsávot. Ezért nemesi kiváltságokat élvezhettek, csak a királynak tartoztak szolgálattal, és mentesültek mindenféle földesúri teher, adó alól. E kiváltságos helyzetük a XVII. század második feléig tartott, amikor a Batthyányak elvették régi jogaikat, s jobbágymunkára kényszerítették őket. Nemesi jogállásuk visszanyeréséért több évtizedes pereskedést folytattak, melynek az 1848-as jobbágyfelszabadítás vetett véget.

Az Őrség kiegyensúlyozott fejlődésének korszaka az első világháborúig tartott. A háborús emberveszteségeken mellett a trianoni területelvonások a vidéket különösen hátrányosan érintették, és az Őrség egy piaci kapcsolatait jórészt elvesztő, fejlődésben megrekedt zuggá vált. A második világháború után pedig a szigorúan őrzött határsávból fakadóan a községek elszigeteltsége fokozódott, a kuláküldözés, a deportálások miatt fejlődése lehetetlenné vált.

A rendszerváltást követően az országhatár megnyitásával már a határ menti fekvés előnyei is jelentkeztek. Az elmaradottságnak, az egykori elzártságnak jótékony hatása is van, hiszen az ökoturizmus hívei élvezhetik a táj viszonylag zavartalan természeti értékeit, megőrzött vagy rekonstruált kulturális, történeti és egyházi emlékeket.

Az Őrség tipikusan aprófalvas vidék, területéhez ma 22 települést sorolnak: Bajánsenye, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kisrákos, Kondorfa, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Szaknyér, Szalafő, Szatta, Szőce, Velemér, Viszák. Az Őrség területéből ma több település Szlovéniához (pl. Hodos, Kapornak, Domonkosfalva, Csekefa, Kisszerdahely), vagy Ausztriához (Felsőőr és vidéke) tartozik.

Természeti adottságok, élővilág

Az Őrség vidékén dombok és patakok vájta völgyek váltják egymást. A táj középső és északi része - Ispánk, Viszák, Őrimagyarósd térsége - inkább fennsík jellegű. Uralkodó talajtípusa az agyag.

Éghajlatát alapvetően az Alpok közelsége befolyásolja, mégis hazánk legkiegyensúlyozottabb éghajlatú része. A hőmérséklet ingadozása kicsi - csak ritkán forró a nyár, és nem túl hideg a tél.

A magas éves csapadékmennyiség miatt a terület vízfolyásokban gazdag. Legjelentősebb folyói a Szalafőnél eredő Zala (Szala), és a Murába torkolló Kerka. Legnagyobb tavai a Himfai-, a Vadása- és a Bajánsenyei-tó.

A dombvidékes táj változatos, barátságos képet mutat. Természetes növénytakarója az erdő. Ma az erdőállomány kétharmadát az erdei fenyvesek alkotják. Az erdők monotóniáját virágos rétek, apró szántóföldek szakítják meg. A jégkorszaki maradványnövényeket őrző őrségi tőzegmohás lápok országos ritkaságnak számítanak.

A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetően az ország gombákban leggazdagabb területei közé tartozik. A jól ismert gombafajok mellett igazi ritkaságok is előfordulnak.

A térség állatvilága ugyancsak változatos képet mutat. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája található a területen, de nagyvadállománya is jelentős. Az erdőségekben gyakoriak a menyétfélék, a denevérek, sok a mókus, az őz, a szarvas, a vaddisznó és a róka; a nagyobb vizek mentén pedig a fokozottan védett vidra is előfordul.

A patakokban ritka halfajok, folyami kagylók és rákok élnek. A környéken élő madárfajok között említhető a fekete gólya, a rétisas, a darázsölyv. A fenyőerdők jellegzetes madara, a siketfajd - amely igen rosszul tűri a zavarást - hazánkban utoljára ezen a vidéken fészkelt.

A természeti környezetet az Őrségi Nemzeti Park védi. A védett növényfajok száma száz fölött van. A fokozottan védett területen egy erdőrezervátum (Őserdő) is található. A természeti értékek bemutatására az Őrségben több tanösvényt alakítottak ki.



Gazdálkodás, kézművesség

Az itt élők az elmúlt évszázadok során nehéz munkával tartották el magukat és családjukat, de megtanulták a föld kincseit jól és tartalmasan használni. Élelmüket földjeiken megtermelték, háziállataik által húshoz és tejhez jutottak, melyeket kiegészítettek az erdők által nyújtott növényekkel és vadakkal. Ruháik alapanyagát is a földművelés és állattenyésztés adta.

A terület természeti adottságaiból fakadóan elsősorban az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás volt jelentős. Hagyományos háziállataik között említhetjük a magyartarka marhát és a muraközi lovat. A völgyekben, az összegyűlő vizek hatására kialakult dús füvű kaszálóréteket évente kétszer kaszálták, május végén, ill. szeptember elején.

Az erdő fái biztosították házaik és használati tárgyaik alapanyagát, és a tüzelőanyagot. Az őrségi emberek természetesen hasznosították az erdő egyéb kincseit is, az ízletes gombákat, az erdei gyümölcsöket, a mézet, a gyantát, stb.

A növénytermesztés a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat és a rossz minőségű, agyagos talaj miatt nehézkesebb volt, mint másutt. A laposabb részeken helyezkedtek el a szántók, ahol a búza helyett inkább rozst, kölest, hajdinát, ill. takarmánynövényeket: árpát, zabot, kukoricát, valamint krumplit, káposztát, répát, tökféléket és lent termeltek. A tök magjából olajat ütöttek, a többi részét pedig a háziállatok etetésére használták. A rozsszalmát tetőfedő anyagként hasznosították. A régi parasztporták képéhez hozzátartozott a házakat körülvevő gyümölcsös. A gyümölcsökből gyümölcslevet, befőttet, lekvárt, süteményt, aszalványt, pálinkát, ecetet készítettek. A múltban a méhészkedésnek is nagy jelentősége volt, de ma sincs olyan falu, ahol ne méhészkedne egy-két gazda.

Az Őrségben a hagyományos mesterségek közül talán a legjelentősebb a fazekasság, melyhez az itteni agyagos talaj jó alapanyagot biztosított. A régi paraszti háztartásban főzésre használt cserépedényeket a kercai, szomoróci, veleméri, gödörházi, magyarszombatfai gerencsérek készítették; de távolabbi vidékekre is szállították edényeiket, amiket aztán gabonára, terményekre cseréltek. A falusi réteg számára készülő termékeket a hagyományos forma és egyszerű díszítés jellemezte, a legtöbb edényt csak belülről mázazták, és a szájat mártották zöld vagy barna mázzal. A vásárra vagy megrendelésre készülő edények szebb és finomabb kialakítást kaptak, ezeket kívülről is mázazták. A mesterség az Őrségben máig fennmaradt, és idősek, fiatalok egyaránt gyakorolják.

A népi mesterségek között említhetjük a kópickötést. A kópicokban tárolták a szemes termények egy részét, pl. a hajdinát, a babot, az aszaltgyümölcsöt.

Építészet, néprajz, gasztronómia

Az Őrség sajátossága a hagyományos magyar faluszerkezettől eltérő ún. "szeres" településszerkezet. Ennek lényege, hogy falvak - az általában dombtetőkre épített -, egymástól elszórtan elhelyezkedő házcsoportokból állnak, melyeket szereknek hívnak. Kialakulásában a domborzati viszonyok, a völgyekben összegyűlő sok csapadék miatti lápos területek, és a védelmi célok játszottak szerepet. A szereket eredetileg rokon családok lakták, és a család nevéről, égtájról vagy valamilyen mesterségről nevezték el őket (pl. Kovácsszer). Mivel a telekhatárokon nem voltak kerítések, azok mintegy belesimulva a tájba, vele szerves egységet alkotnak.

Kihasználva a környezet adta lehetőségeket, a paraszti lakóházak és gazdasági épületek legfőbb anyaga a fa volt. Az úgynevezett boronaházak falait egymásra fektetett fenyőgerendákból készítették, melyeket a falak találkozásánál keresztvéges csapolással illesztettek össze, majd az épületet kívül-belül sárral tapasztották. A tetőt rozsszalmával, ún. zsúppal fedték. A lakóházakat - a szoba, konyha, kamra, ólak sorrendjében - a vonalas építkezés jellemezte, és minden helyiségnek külön bejárata volt a szabadból. Az időjárás viszontagságai ellen később fedett, de elöl nyitott közlekedőt, tornácot alakítottak ki. Eleinte a konyha kémény nélküli, ún. füstös konyha volt, kemencével és főzőpadkával. Nagyobb gazdaság esetén, és ahol a telek nagysága és formája megengedte, az istállót és a pajtát a lakórész végébe, arra merőlegesen építették; az U-alakú épület harmadik oldalára pedig az ólak kerültek. Így alakult ki a jellegzetes, ún. kerített ház. A házakhoz gyakran különálló, földszintes vagy emeletes kamraépületek is tartoztak, az úgynevezett kástuk.

Később, a téglaépítkezés elterjedésével épültek a jellegzetes, rövid tornácú, úgynevezett "kódisállásos" házak. Az épületnek ez a része nevét onnan kapta, hogy itt pihenhettek meg, várhatták meg az eső végét, vagy az éjszaka elmúltát a régi idők vándorai, "kódisai". A tetőfedés anyaga a cserép lett.

Az Őrség népi építészetének emlékeit leginkább a skanzenként működő, szalafői Pityerszerben tekinthetjük meg, de szinte minden faluban találunk tájházat, helytörténeti gyűjteményt.

A történelmi Őrség vidékén a kővárak építése nem volt jellemző, ezek szerepét az erődszerű templomok vették át, melyek legszebb példája az Árpád-kori veleméri és őriszentpéteri templom. A veleméri templom belső terének értékei a gyönyörű gótikus freskók, melyek bibliai jeleneteket és magyar szenteket ábrázolnak. Mindenképp említést érdemelnek az Őrség jelképévé vált haranglábak - ha a falunak nem volt temploma, akkor ilyen, fagerendákból álló építményeket készítettek. Közülük a pankaszi, a gödörházi és kercaszomori a leghíresebb.

A népszokások a családi élet fontos eseményeihez (pl. lakodalom, keresztelő, temetés), a közösen végzett munkákhoz (kukorica- vagy tollfosztás, tökmagköpesztés), valamint az ünnepekhez, jeles napokhoz (Pl. Újév, Farsang, Húshagyókedd) kapcsolódtak.

Egyes népszokások még ma is elevenen élnek ezen a vidéken. A télbúcsúztató szerepű farsanghoz fűződő szokások közül kiemelendő az úgynevezett Rönkhúzás. Ez egy tréfás esküvő, amely során a legidősebb lányt és legényt egy óriási kivágott farönkön, a kisbíró tréfás előadása mellett húzzák végig a falu főutcáján. A Húshagyókeddi maskarajárás során a gyerekek maskarába és álarcba öltözve járják a házakat, ahol étellel és itallal kínálják őket. Ez Húsvét előtt az utolsó nap a húsételek fogyasztására és a mókázásra, mert másnaptól, Hamvazószerdától már böjt van, és tilos a mulatság. Elmaradhatatlan ilyenkor a farsangi fánk készítése.

A Májusfa-állítás hagyománya a természet újjászületésének szimbóluma és szerelmi ajándék volt. A májusfát május elsejére virradóra a legények éjszaka titokban állították a lányos házakhoz. Csak a tetején hagyták meg a lombját, s többnyire szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással díszítették.

Az itt élő emberek táplálkozásban fontos szerepet töltött be a köles, a hajdina, a kukorica és a krumpli, de fogyasztottak még babot, répát, fejeskáposztát és tököt. Főételként gyakran fogyasztottak leveseket. Az Őrség sajátos ételei az úgynevezett gánicák, mint a hajdina-, köles-, kukorica-, és krumpli-gánica. Ide tartozik az egyik legjellegzetesebb burgonyás étel: a dödölle, melyet általában tejföllel fogyasztanak, és amit a helyi szállásadók és vendéglők ma is rendszeresen készítenek. A saláták jellegzetes ízesítője volt a tökmagolaj. A tökmagköpesztést és a tökmagolaj-sajtolást régen a szomszédok, ismerősök, rokonok közösen végezték. Az Őrség legelterjedtebb süteményei voltak - a kásák és pépek sült változatai - az úgynevezett málék (hajdinás-, kukoricás-, krumplis-, stb.). A vidék sajátossága a tökös-mákos rétes.

Kapcsolódó ajánlatok

Természeti látnivalók:

  • Lugos-patak

    A terület egyik legjelentősebb, legbővízűbb patakja a Lugos-patak, amely Kondorfától egészen Hegyhátszentmártonig, délnyugattól északkelet felé folyik keresztül a vidéken.
  • Szala menti tanösvény

    A tanösvény Szalafő központjából indul és Őriszentpéreren végződik. A látogatók igazi terepi program keretében a Szala (Zala folyó) mente élővilágát ismerhetik meg. Az eligazodást irányító táblák és a...
  • Csörgőalma gyümölcsöskert

    A kertben az Őrségben honos tájfajtákat gyűjtötték össze. Egész évben megtekinthető.
  • Kis-hegy

    Kercaszomor és Bajánsenye közös szőlőhegye a Kis-hegy, melynek legmagasabb pontjáról szép a kilátás.
  • Sárgaliliom tanösvény

    A tanösvény 2003-ban került létrehozásra. Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, a Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit bemutatva. Hossza: 6,2 km. A névadó sárgaliliom az Őrs...
  • Tőzegmohás láprét

    A különleges, ma már fokozottan védett patakvölgy legnagyobb értéke, hogy sajátos hidrológiai viszonyainak és mikroklímájának köszönhetően számos jégkorszaki maradvány növényfaj faj él itt. A tőzegmoh...
  • Himfai parkerdő, Himfai-tó

    A falu szomszédságában található a 92 hektáros Himfai parkerdő és a 12 hektáros horgásztó. A Himfai-tó rendkívül gazdag csuka, ponty, keszeg és egyéb halfajokban. A nádas részek kiváló ívóhelyek a feh...
  • Bárkás-tó

    Ispánktól nem messze található a Bárkás-tó, melynek vize fürdésre nem alkalmas, de közelében gondozott, hangulatos erdei pihenőhelyet találunk.
  • Lugos-patak

    A Lugos-patak csodálatos völgyében turistaútvonalak vezetnek; szinte háborítatlan környezet fogadja az erre látogatót.
  • Robinson-horgásztó

    A központtól néhány száz méterre található a Robinson-tó, amelyet a régi téglagyár bányagödréből alakítottak ki.
  • Vadása-tó /horgász- és fürdőtó/

    Elnevezése a szájhagyomány szerint a patak mentén ásott rókalyukaknak köszönhető, innen kapta a vad-ásta, majd a Vadása nevet. A tavat 12 forrás táplálja, vize kristálytiszta. Kialakítása a 20. század...
  • Öreg tölgyfa

    A Gatter Fogadó udvarán található Vas megye egyik legöregebb tölgyfája. A 200 éves kocsányos tölgy kerülete 558 cm, magassága 27 m.
  • Trópusi kert. orchideafarm

    Néhány kilométerre a magyar határtól Dobronakban (Dobrovnik) községben működik az Ocean Orchids, Közép-Európa egyetlen orchideatermesztő vállalkozása, ahol évente csaknem 500 ezer növényt nevelnek. ...
  • Kis-hegy

    Kercaszomor és Bajánsenye közös szőlőhegye a Kis-hegy, melynek legmagasabb pontjáról szép a kilátás.
  • Bakónaki tó (Szlovénia)

    A Bakonaki tavat csodálatos bükkösök veszik körül. A Goričkón nincsenek természetes állóvizek, ezért a patakok elgátolásával keletkezett tavak képezik a növény- és állatvilág számára a fontosabb élőhe...
  • Fürge cselle tanösvény

    A községből kiindulva a Kerca patak és környékének élővilágát, a rétek és az erdők növényzetét, valamint gazdag lepkefaunáját mutatja be. Csak gyalogosan járható be, hossza 3,2 km. Állomásai: 1. A Ker...
  • Nagylevelű hársfa

    150 évesre becsült öreg fa, magánterületen, Szomorócon, a Péterné féle telken.
  • Helyi termelői piac

    A helyi termelők saját készítésű termékeikkel, zöldséggel, gyümölccsel várják a vásárlókat. Nyitva minden szombaton 8-12 óráig!
  • Fekete-tó

    A községtől északnyugatra, Orfalu és Farkasfa között található a Fekete- tó. Ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, hanem sokkal inkább lápvidék. A Fekete tóhoz kapcsolódó népmonda szerint a tó h...
  • Rezgőnyár tanösvény

    Őriszentpéteren a Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont épülete melletti erdősávban bemutatja az erdei szukcessziót, a tájegységre jellemző növény- és állatvilágot, valamint a tókák élővilágát. Hoss...
  • Szala menti tanösvény

    A tanösvény Szalafő központjából indul és Őriszentpéreren végződik. A látogatók igazi terepi program keretében a Szala (Zala folyó) mente élővilágát ismerhetik meg. Az eligazodást irányító táblák és a...
  • Források

    Az egykori jóval bővízűbb patak és a domboldalból fakadó több tucat forrás vize által átitatott területet Széles vizének, Szélesvízi-rétnek nevezték. A sok forrásra utal a bugyomán elnevezés. A környé...
  • Körtike tanösvény

    A 6,2 km hosszú tanösvény Szalafő környékének jellemző élőhelyeit, természeti értékeit mutatja be. Csörgőszerről indulva Pityerszerre, a népi műemlékegyütteshez vezeti át a látogatókat. Gyalogosan, ke...
  • Antal-liget

    Sigray Antalról nevezték el a Hegyhátszentmárton határában található egykori vadászerdőt Antal-ligetnek. A Sigray család a vadgazdálkodás terén kiemelkedő fejlesztéseket hajtott végre.
  • Őserdő

    Hazánk erdőrezervátumai között tartják számon a község határában található szalafői Őserdőt, amely közel száz éve emberi beavatkozás nélkül, szabadon tenyészik. Az elhagyott szántók beerdősülésével lé...
  • Lugosi-rét

    Az egyik legszebb egykori fás legelő, amely ma az Őrségi Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe, Lugosi-rét néven ismert. Sajnos rét jellegét adó idős tölgyfák lassan elpusztulnak. Legszebb ékes...
  • Melegvizes kút

    Melegvizes kút, bevizsgált, jó minőségű gyógyvíz.
  • Bajánsenyei Református Templom

    A település kiemelten védett épülete - a falu közepén - a református templom, melyet 1821-ben szenteltek fel. Ennek előzménye volt, hogy Senyeháza lelkes református gyülekezete 1804-ben elég erősnek é...
  • Bajánsenyei-tó

    Bajánsenye másik, nagyobb kiterjedésű tava a Kerka patak duzzasztása révén jött létre. Ma horgászni és fürödni lehet itt. Bár a strand nagyon egyszerű, de felüdülést nyújt a legtikkasztóbb hőségek ide...

Építészeti, tárgyi emlékek:

  • Kódisállásos régi házak

    Nem csak Ispánkra, de az Őrség egészére jellemző a több mint száz évvel ezelőtt, elsősorban a módosabb parasztok által épített kódisállásos porták. A téglából készült lakóházaknak legkedveltebb építés...
  • Kőművesfalu

    Hegyhátszentjakabot egykor „kőművesfaluként” emlegették. A hagyomány szerint olasz kőművesek éltek itt, s hatásukra kőművesdinasztiák alakultak ki. Egy 1929-es statisztika szerint a kicsi faluban 2-ve...
  • Hársfa és kopjafa

    A középkori Szatta a jelenlegi településtől kb. 1 km-re feküdt, és az 1588-as törökdúlás idején a törökök felégették. Ennek emlékére állította a kopjafát a Szattai Kertbarátok Köre a Túlélés fájának e...
  • Patakparti pihenő

    Patakparti pihenője, fából készített játékokkal benépesített játszótere pihenésre, kikapcsolódásra csábítja az arra járó turistákat is.
  • Református templom

    Istentisztelet minden hónap első és harmadik vasárnapján 10.00 órakor. A reformátusok mai, késő barokk stílusú temploma a türelmi rendelet kihirdetése után, 1787-ben épült. Ekkor még nem volt torny...
  • Szent Károly katolikus templom

    Az 1300-as éveben, Borromei Szent Károly tiszteletére épült román stílusú, római katolikus templomot a XV. században gótikus stílusban, majd a XVIII. században késő barokk stílusban alakították át, íg...
  • Halomsírok

    A falu déli határát képező út mentén római kori halomsírokat találtak, amelyek a korabeli Pannóniai őslakosság temetkezéseit rejtik magukban.
  • Kápolna

    A XX. század elején egy helybéli gazdálkodó, Avas Dániel - gyermeke nem lévén - a Református Egyházközségre hagyományozta minden vagyonát. A kertjében épített egy kápolnaszerű síremléket.
  • Református templom és a hősi emlékmű

  • Várdomb

    A földvárat az 1270-ben kiadott kiváltságlevélben említik. A magyarósdi Darabos család saját nemesi udvarházát alakította ki védelmi célból 1590 körül. A kúriát kettős védőárokkal látták el, a nyugati...
  • Kitelepítettek fája

    2007. október 23-án, a hagyományteremtő Élő Emlékezet Ünnepén, az 50-es évek kitelepítései áldozatainak tiszteletére emlékfát avattak, amelyre a három kitelepített család nevét vésték: Böhm, Dávid, Tö...
  • Halomsírok

    A halomsír olyan sír vagy sírcsoport, amely fölé földből és kövekből halmot emeltek. Kb. 30 található ezekből a falu határában. A II. századból való halomsírok a Szala patak jobb partján, attól párszá...
  • Újszülöttek Parkja

    Az országban egyedülálló Újszülöttek parkját 2000-ben hozták létre.
  • Tájház és Kovácsműhely

    A falu központjában, a Művelődési Házzal, közösségi épülettel szemben lévő telken található zsúpfedeles tájházat 2007-ben avatták fel. A tájházban helytörténeti anyag látható. Megtekinthetjük a berend...
  • Völgyhíd

    Jelenkori nevezetessége, hogy itt található Közép-Európa leghosszabb vasúti völgyhídja. A magyar-szlovén vasútvonalon létesült 1400 m hosszú völgyhidat és a 375 m-es Zsuzsanna alagutat 2000-ben adták ...
  • Katolikus imaház

    A katolikus imaház előtt Szent István mellszobra áll, és harangláb a katolikus imaház kertjében.
  • Sütő Gábor - saját építésű modell kisvasút

  • Millenniumi emlékmű

    Géza Saroltával és Szent István Gizellával, a Kondorfai templom bejáratánál
  • Szomoróci harangláb

    A község építészeti emlékei közül feltétlenül figyelmet érdemel az 1877-ben épített szomoróci református harangláb. A boronafalú műemlék harangláb négy harangoszlopát hevederek kötik össze, ferde köté...
  • Református templom

  • István szobor

  • Református Templom

    1788-ban épült, körülötte az 1896-os millennium alkalmából ültetett emlékfák.
  • Szent György ház

    Helytörténeti gyűjtemény
  • Református templom

    A település védett temploma a Városszeren található későbarokk református templom, mely 1790 körül épült. Egyhajós, téglalap alaprajzú templom, a bejárati homlokzat előtt toronnyal. A kiváló akusztiká...
  • Forrás

    A település határában lévő forrást 1945-ben a magyar katonák építették ki.
  • Emlékoszlop

    Isten dicsőségére emelt kőoszlop a település központjában.
  • Sindümúzeum

    A Sindümúzeum többnyire írástörténeti, jeltörténeti vonatkozású gyűjteménye a környéken fellelt őrségi (kisebb mértékben Vas és Zala távolabbi vidékeiről származó) népi bútorokból, használati tárgyakb...
  • Szent Erzsébet katolikus templom

    A falu közepén emelkedő Szent Erzsébet templom középkori falrészeket őrzött meg északi oldalán. Plébánosai a XV. századtól ismertek. A jelenlegi templom őrzi a Csány család kriptáját.
  • Földvár

    Ivánczy Péter az 1500-as évek első felében a település északi részén kisebb várkastélyt épített. A kastélyt a török pusztításkor, 1580 körül felégették, mára csak a vár növényzettel benőtt romja marad...
  • Lövészárok, tankcsapda

    II. világháborúból fennmaradt 2 km hosszú lövészárok és tankcsapda.
  • Fatemplom

  • Tündérkert

    Az úgynevezett Tündérkertben a település valamennyi családja kapott egy-egy őshonos gyümölcsfacsemetét.
  • Szikszay Edit Helytörténeti Gyűjtemény

    A Művelődési Ház emeleti részén található állandó kiállítás. Az őriszenpéteri születésű Szikszay Edit tanárnő által létrehozott, csaknem ezer darabos közgyűjtemény megőrzi az utókornak a népi kultúra ...
  • Szentháromság római katolikus templom

    Velemér jelentős műemléke a falu határában, a Papréten emelkedő, egyhajós, kőből és téglából épült katolikus templom, mely nagyobb átalakítások nélkül, középkori állapotában vészelte át az évszázadoka...
  • Középkori téglaégető

    Az egykori várfalhoz a téglákat a templomdomb alatt álló téglaégetőben égették ki. Az eredeti formájában helyreállított 17. századi téglaégető környezetét a városi önkormányzat 2007-ben rendbe hozatta...
  • Őrségi Vadászati Kiállítás

    A környék erdeinek gazdag vadállománya a vadászatot élteti. Ennek értékeit, a vadászat és a természet kapcsolatát, az Őrség élővilágát mutatja be a műemléki tornácos házban látható állandó Vadászati K...
  • Kovácsműhely

    A kovácsműhely a hivatal melletti épületben található. 1960-tól működik.
  • Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes

    A falu legfőbb nevezetessége az Őrségi kulturális örökségét őrző, a hagyományos népi építészetet és az ittélők életmódját bemutató Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes. Három porta épületein, berendezési ...
  • Balek Tamás Magángyűjteménye

    Balek Tamás az őrségi értékek lelkes megőrzője. A magángyűjtő néprajzi kiállításának keretében használati eszközök, iratok, pénzérmék, fényképek, könyvek láthatók. A református imaházban található gyű...
  • Seloi Rotunda

    A szinte érintetlen természeti környezetben lévő kis település Muraszombattól 14 km-re északkeletre szlovéniai Goričko tájegységben, a Muravidék északi részén, a magyar határ közelében, a Kebele patak...
  • Népi műemlékház

    Kétvölgy Fő u. 36. szám alatti 048/28 helyrajzi  számon nyilvántartott  boronaház 8188 törzszámon MJ védettségi fokozattal az országos uti könyvekben, turisztikai kiadványokban a településen...
  • Református templom

  • Felsőszeri tanösvény

    A tanösvény a szalafő-felsőszeri buszvárótól Pityerszerre vezeti át a látogatókat. Egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének világába nyerhetnek betekintést. A felsőszeri rész autó...
  • Emlékoszlop

    Az 1848-49-es szabadságharc ivánci nemzetőreinek tiszteletére állított, Marosits József által készített emlékoszlopot a 2000. évben avatták fel.
  • Szent Vencel templom, Pusztatemető

    A Szent Vencel templom Vas megye egyik legrégebbi templomos helye, mely a környék fő tájékozódási és viszonyítási pontjául szolgált. Egy 1208-as oklevélben már említés történik a Szent Vencelről elnev...
  • Szent András római katolikus templom

    A község legértékesebb épülete az Árpád- kori templom, melynek védőszentje Szent András apostol. A templom a XIII. században épült, majd a XIV: században átépítették. Két építészeti stílus jegyei tal...
  • Helytörténeti Gyűjtemény

    Az 1885-ben épült egykori iskolában értékes néprajzi gyűjteményt tekinthet meg a látogató. A kis múzeum létrehozása Kováts Béla (1922 –1994) tanítónak köszönhető, aki tanítványaival együtt összegyűjtö...
  • Helytörténeti Gyűjtemény

    A század eleji községi épület felújításával létrehozott múzeumban a faluban összegyűjtött értékek, hagyományok tárgyi eszközeit helyezték el.
  • Kovácsműhely

    A XIX. századi községi kovácsműhelyt egy lebontott boronafalú szőlőhegyi pince gerendáiból építették. Az egyhelyiséges épület nyitott előterű. Benne működőképes kovácsműhely berendezései.
  • Szent Jakab római katolikus templom

    A XIII. századi román stílusú templomot többször átalakították a XVIII. században barokk stílusban, de megőrizte román kori arányait, ill. déli kapuját és a lőrésablakokat. A műemléktemplom, melynek v...
  • Lugos történelmi emlékhely

  • Bajházi harangláb

  • Váracska romjai

    A falutól északra fekvő dombtetőn, a Tótfalu major helyén megtalálhatók a török időben állt kis erőd romjai. A kastély a Csány családé volt. Benne Csány Bernát vezetése alatt 10 hajdú őrizte a környék...
  • Fazekasház

    A 19. századi, borona falú, népi műemlék lakóház állandó kiállításán a hagyományos paraszti élet bútorait, használati tárgyait, valamint a gerencsérek munkaeszközeit és a boglyakemencét is megcsodálha...
  • Szent Péter római katolikus műemléktemplom

    A Templomszeren található a Szent Péter tiszteletére felszentelt, 13. századi római katolikus plébániatemplom. Egyhajós, szentélye félköríves záródású, a szentély északi oldalán sekrestye áll. A nyuga...
  • Református templom

    A település nevezetessége az 1801-re felépült református templom, melyben hangversenyorgona is található.
  • Czúgh dinasztia magánkiállítás

    Az Őrségből származó Czúgh család ősei apai és anyai ágon is több nemzedéken át űzték a fazekasság mesterségét. Az országban elsők között kapták meg a Népi Iparművész címet. Czúgh János hagyatékából, ...
  • Sökfás temető

    Szomoróc község temetőjében még láthatunk néhány a református halottaknak állított, a régi őrségi temetőkre jellemző fejfát, helyi elnevezéssel sökfát (süvegfát). A temető régi részén található Magyar...
  • Evangélikus templom

    1862-ben épült evangélikus templom.
  • Hagyományos háztípusok

    Kódisállásos oromfalas lakóház, Oldalhatáron álló hosszúház
  • Harangláb

    A település központjában található harangláb régen tűzoltószertárként funkcionált. Elektromos órával ellátott, naponta háromszor harangozással jelzi az időt. Ma szabadon látogatható.
  • Békeliget

    A keleti szer végén találjuk, bejáratában egy faragott székely kapu áll. A parkban játszótér is megtalálható.
  • Harangláb

  • Harangláb

    A település különösen értékes műemléke az 1754-ben állított szoknyás harangláb, mely az Őrségben a legrégebbi ilyen építmény. A harangláb szerkezete tölgyfából készült, a harangot fazsindely védi, a h...
  • Őriszentpéteri kistérség településeinek virágágyása

  • Szent Antal Római Katolikus templom

    A Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus templom 1834-ben készült el.
  • Maginot-vonal béke-bunker

    Egy ma még teljesen elfeledett, fel nem tárt építmény, mely már a történelem része. A várost Bajánsenye felé elhagyva, a rendőrség bejárata után bal oldalon közvetlenül az útparton áll a „Titó korszak...
  • Szomoróci tanösvény

    A település épített örökségét bemutató tanösvény. Megismerkedhetnek a falu múltjával és jelenével, kultúrtörténeti értékeivel. A tanösvény a szlovén határnál végződik, bejárható gyalogosan, kerékpárra...
  • Sigray kastély és emlékpark

    A kastélyt 1740-1745 között a meglévő alapok felhasználásával az új földesúr, báró Sigray Károly építtette, apja surányi kastélyának mintájára. A külső 1870 körül eklektikus, a belső 1920-ban szecessz...
  • Szent Lukács katolikus templom

    Már 1690-ben említi az urbárium a falu keleti szélén álló, akkor már romos templomot, melyet a szentgotthárdi apátság, mint kegyúr 1775-ben renováltatott, majd 1825-ben teljesen újjáépített. Jelenlegi...
  • Templom

    István király szobra a templomkertben.
  • Helytörténeti Gyűjtemény

    A Faluházban a Szattán gyűjtött tárgyi emlékekből helytörténeti kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők.
  • Jégverem

    Szalafő egyik érdekessége az egykori jégverem, mely a település központjában, a Művelődési Ház és az Életfa közvetlen közelében helyezkedik el. A hűtve tárolás módszerét rekonstruáló bemutatóhely egés...
  • Gödörházi műemlék harangláb

    A gödörházi falurészen álló református harangláb, mely 1790-ben készült, országos műemléki védettséget élvez. A pankaszi után legrégebbi harangláb az Őrségben. Helyreállítására először az 1970-es évek...
  • Eszterházy-kő

    A határkő birtok- és megyehatár volt, mely az Esterházy- és a Batthyány-birtokot különítette el. Még az 1700-as években rakatta le az Esterházy hercegi család. Rajta a hercegi korona és "E" betű.
  • "Hello, szomszéd" pad és békeoszlop

    A magyar-szlovén határon 2007. december 20-án avatták fel őket a schengeni határnyitás örömére. A padból mindössze 3 van az országban: Aggteleken, Szentpéterfán és Kercaszomoron.
  • Szent Márton templom

    Nevét a XIII. század első felében épített középkori templomáról kapta, amely elpusztult. Kaputimpanonjának töredéke a jelenlegi templomban látható. A mostani templom 1905-ben épült.
  • Szalafő Életfája

    Milkovics Jenő fafaragóművész alkotása, mely a település központjában, a Művelődési Ház és a Jégverem közvetlen közelében, 2009-ben került felavatásra. Egy kidőlt tölgyfából faragták, hét ága a hét sz...
  • Szeszfőzde

    A faluban található szeszfőzdét a II. világháború előtt a község tehetősebb gazdái alapították. A Dávid család deportálása után az önkormányzat vette át a szeszfőzde irányítását. Több emberöltő óta na...

Partnereink



© 2012-2017 Őrség és Vidéke Vendégvárók Egyesülete | Minden jog fenntartva.
Weblap fejlesztés:

Menü